Úgy éreztem teljes vagyok. Most, hogy őt is az életem részének tudhatom minden szebb lett! Még a havat se utáltam annyira, hazafele jövet, pedig már rég tavasznak kellett volna lennie. Valahogy mindenben a jót láttam, és csak arra tudtam gondolni, hogy ő az enyém. Végre. Mintha a hiányzó darabkát tették volna a helyére. Mintha a szívem egy jelre várt volna, amit most megkapott. Az első csókunkra gondoltam, beleborzongtam, s elárasztott a melegség, pedig hideg volt. Becsuktam a szemem, és hiába volt sötét minden körülöttem, mégis úgy láttam, mintha világos lenne. Nem tudtam megmagyarázni ezt az érzést, de azt tudtam, hogy ezt ő váltja ki belőlem. Minden mozdulatával, gesztusával, minden szavával elvarázsolt. Ezt ő is tudta.
Mikor megláttalak, féltem megismerni téged... Mikor megismertelek, féltelek megcsókolni... Mikor megcsókoltalak, beléd szerettem... Mióta szeretlek, féllek elveszíteni.! ;$ ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése